Ingókő Természetvédelmi Alapítvány Szentbékkálla
Ingókő bemutatása Környék bemutatása Aktuális híreink, rendezvényeink, események... Vendégkönyv Támogatóink Alapítvány bemutatása Aktuális híreink, rendezvényeink, események... Vendégkönyv Környék bemutatása Ingókő bemutatása Támogatóink Támogatóink Alapítvány bemutatása

 

Szentbékkálla

SzentbékkállaA Sátorma sűrű erdőkkel fedett hegyoldala tövében, a pincékkel tarkított Fekete-hegy szőlőhegyeinek ölelésében magasodik a külön dombteton álló csúcsos tornyú templom, alatta a faluval. Az először 1273-ban említett település a hagyományok és a névetimológia szerint (Szent Benedek kállója, azaz malma) a bencés rend birtokaihoz tartozott. Erre a kapcsolatra utal Jeges Ernő festőművész freskója a katolikus templom szentélyének a falán 1953-ból, melyen a bencés szerzetesek a szőlőtermesztésre tanítják a honfoglaló Kál Horkát és nemzetségét. A római katolikus lakosságú község a Veszprémi Püspökség és a pápai Eszterházy - uradalom birtoktesteihez tartozott, de néhány katolikus kisnemesi família is birtokos volt itt, így pl. az Istvándy - család. Hatalmas templomát a közel 100 templomot építo híres egri érsek, gróf Eszterházy Károly építtette. A Káli-medence katolikus községeinek plébániája volt hosszú évszázadokig. A veszprémi püspök építtette meg a középkorban a velétei palotát, melynek romjai maradtak fenn. A szőlőhegyek uradalmi dézsmájának összegyűjtésére szolgált a hatalmas boltozott pincéjű "Pegazus fogadó" épülete, amely a XVIII. században épült.

Szentbékkállai templomromSzentbékkálla - Öreg-hegyi forrás

A község főutcáján, szemben a néhai plébániával, áll a Balaton - felvidék egyik legszebb oromfal - díszű épülete, az 1825 évben épült Istvándy - ház. A község utcái mentén különösen szépen faragott XIX. század végi, XX. század elejei kőkereszteket láthatunk.

"Legnagyobb kincse fejér borában áll, mely felette édes, kellemetes, amellett erős, szeszes. Azon hegyet, hol ezen jó bor terem, Töltésnek hívják..."

írja Fényes Elek földrajztudós 1838-ban. Kiváló bor-termelését a század végi filoxéra csak időlegesen tudta meggyengíteni. A legfelsőbb régiók szőlőit később már felhagyták és ma már akácos borítja a meredek hegyoldalt, ahol csak a régi pincék romjait és a hatalmas bazaltkő bástyákat figyelhetjük meg.

A közvetlen környék természeti értékei közül kiemelkedik a Nemzeti Park egyik legszebb geológiai értéke, a Szentbékkállai kőtenger.

Szentbékkálla Kőtenger - IngókőSzentbékkálla Kőtenger - Ingókő

A falutól északra emelkedő Sátorma-hegy érdekes bükkös, cseres erdeiben számos védett virág nő, nyugati csúcsát bazalt sziklái, keleti részét a Füzestó vízállása teszi érdekessé. A falutól keletre magasadó Fekete-hegy számos egyedülálló természeti értéket rejt: a Bocskorkúti árok forrását, a bazalt konglomerát "rétesköveket", ennek közelében az út mellett, a völgy fölé magasodó Keleményes- kő és Ördöggátja - sziklákat, a kiugró csúcson magasodó Eötvös - kilátót.

Szentbékkálla KőtengerSzentbékkálla Kőtenger

Szentbékkálla a 80-as, 90-es években a falusi turizmus egyik centrumává vált, fogadói, panziói, vendégváró házai, jó konyhái és borai sok vendéget marasztalnak, ebben az egyre szépülő, csodálatos fekvésű és nagy múltú községben. Híresek voltak hajdan a szentbékkállai rozmaringos asszonyok is, akik kertjeikben termesztették és vitték piacra ezt a hajdan kalapdíszként és lakodalmi díszcsokorként széltében használt illatos mediterrán díszcserjét. Ugyancsak itt volt jellemző egyedül, a környékben az ún. asszonyfarsang szokása, melyet farsang hétfőjén, azaz húshagyó kedd előtti napon tartottak. Ezen a napon a szőlőhegyi pincékbe csak az asszonyoknak volt szabad kimenni és mulatozni, ha férfi tévedt ki ilyenkor, könyörtelenül elverték az asszonyok.

Szentbékkálla kőfejtő

A templom búcsúnapja március 25., Gyümölcsoltó Boldog- asszony ünnepe, de mivel ez a nap általában minden évben a nagyböjtbe esik, a húsvét utáni első vasárnapon, az ún. Fehér vasárnapon tartják a búcsút.

Vissza a lap tetejére!